Allergia, szénanátha

Allergia teszt
  • Mi az allergiás nátha (szénanátha)?

    Az allergiás nátha (szénanátha) az orr nyálkahártyájának, illetve a nyálkahártya alatti szövetek allergiás eredetű gyulladásos betegsége.

    Bizonyos formái csak az év bizonyos időszakaiban, általában különböző növények virágzása idején jelentkeznek. Az allergiás náthának ezt a szezonális típusát gyakran nevezik szénanáthának.

    Az allergiás nátha nemcsak orr, hanem szemtünetekkel is járhat, ilyenkor allergiás kötőhártya-gyulladásról (conjunctivitis allergica) beszélünk.

  • Tünetek

    Klasszikus orrtüneteit az orrfolyás, a tüsszögés, az orrdugulás és az orrviszketés jelentik. Ezek közül legalább az egyik a hét több napján is előfordul. Különösen az egész éven át fennálló, nem szezonális formánál romlik a szaglás.

    Az allergiás náthához gyakran társulnak egyéb szervek allergiás tünetei is, úgy mint könnyezés, szemviszketés, vérbő kötőhártya (allergiás kötőhártya-gyulladás), a torokban érzett fájdalom, viszketés, kaparás vagy nyelési nehezítettség, esetleg fülviszketés.

    Az allergiás nátha gyakran hörgi asztmával együtt fordul elő. Az „egy légút – egy betegség” elvének megfelelően az allergiás náthás betegnél gyakran tapasztalunk köhécselést, köhögést, illetve olykor kínzó köhögéses rohamokat vagy nehézlégzést is.

  • Kiváltó okok

    A leggyakoribb allergének közé a virágporok (pollenek), poratkák, állati szőrök tartoznak. Amennyiben az allergiás nátha tünetei nem kínozzák a beteget egész évben, hanem csak szezonálisan, a pollenek megjelenésével egyidőben jelentkeznek, akkor szénanátháról beszélünk. A szél által megporzott növények termelnek legnagyobb mennyiségben virágport, és ezek okoznak a leggyakrabban allergiás tüneteket. A mogyoró pollenje már a tél végén megjelenik a levegőben, ezt követik a kora tavasszal virágzó fák (pl. nyír). A pázsitfűfélék általában májustól augusztusig, a gyomok (pl. fekete üröm, parlagfű) pedig a nyár közepétől a fagyok beálltáig termelik nagy mennyiségben virágporukat.

    Vannak egész évben megtalálható allergének a környezetünkben, ezek elsősorban a közvetlen környezetünkben élő állatok szőrei, tolla, testnedvei (kutya, macska, aranyhörcsög, tengerimalac, madarak stb.), illetve atkák (házi por) ürüléke.

  • Diagnózis felállítása

    Az allergiás náthát könnyű összekeverni a megfázással, azaz a közönséges náthával. A betegek jellegzetes panaszai sokat segítenek a diagnózis felállításában.

    Az orvosi vizsgálat során a gyulladt orr- és szemnyálkahártya, a jellegzetesen „náthás” beteg látványa erősíti meg a szakemberben a gyanút. Az allergének pontos meghatározása, a gyulladásos reakció vizsgálata, provokációs teszttel történő kiváltása segít a pontos diagnózis kialakításában. A bőrpróba során olyan allergének oldatát visszük fel a karcolt bőrre, amelyek a leggyakrabban okoznak allergiás tüneteket. Amennyiben a beteg allergiás az adott anyagra, bőrpír és csalánkiütés jelenik meg a bőrön a karcolás helyén.

    Allergiavizsgálat az is, amikor a specifikus ellenanyagokat a vérből mutatjuk ki. Ennek a módszernek akkor van különös jelentősége, amikor a beteg a súlyos tünetek miatt nem tudja átmenetileg sem abbahagyni egyes gyógyszereinek a használatát, vagy akkor, ha a hagyományos bőrpróba elvégzésének nagy a kockázata, mint pl. gyógyszerallergiáknál vagy állati csípések esetén.

  • Kezelés: nem gyógyszeres kezelés

    Az emberek többsége azt hiszi, hogy a különböző betegségek, így az allergiás nátha is gyógyszerekkel könnyedén gyógyíthatók. Bár valóban hatékony gyógyszerek állnak a rendelkezésünkre, mégis érdemes megismernünk a nem gyógyszeres kezelésekkel.

    Kerüld a környezetedben lévő allergéneket!

    Ha pollenekre vagyunk érzékenyek, ne menjünk a virágzó növények közelébe, ne mi nyírjuk a gyepet. A legtöbb pollen a száraz, napos délutánokon van a levegőben. A tengerparton, különösen a kisebb szigeteken azonban sokkal alacsonyabb a pollenkoncentráció, egyes barlangokban pedig akár teljesen pollenmentes lehet a levegő. Mégsem élhetjük életünket kis tengeri szigeteken vagy barlangokban. Arra azonban lehetőségünk lehet, hogy szabadságunkat úgy tervezzük meg, hogy a legrosszabb heteinkben elmeneküljünk az otthonunkban támadó allergének elől.

    Ha mégsem utazhatunk el a virágporok elől, akkor maradjunk otthon a lakásban. Lehetőleg ne kora délután, hanem inkább hajnalban szellőztessünk, a mosott ruhákat pedig ne a szabadban szárítsuk, hogy ne rakódjanak tele pollennel. A levegőszűrők, modern légkondicionálók tisztítják a szoba levegőjét, és ezzel csökkenthetik vagy meg is előzhetik a szénanátha tüneteinek a kialakulását.

    Amennyiben háziállatok szőrére vagy tollára vagyunk allergiások, lehetőleg nem tartsunk olyan állatot, vagy legalább ne éljünk velük egy légtérben, ne engedjük be őket a lakásba.

    A háziporra nagyon sok ember érzékeny. Ők a szinte minden lakásban megtalálható atkaféle, pl. a Dermatophagoides pteronissimus ürülékére érzékenyek. Az atka a testünkről lehámló bőrdarabkákkal, illetve hajunkkal, szőrszálainkkal táplálkozik. Az ürüléke a porral, szellővel a lakás minden zugába eljut. A házi porra és a tollra érzékeny személyek lehetőleg kerüljék a tollpárnát, pehelypaplant, illetve a dunnát. A házi por megtelepszik a szőnyegpadló, a nyitott könyvespolcok zugaiban, a plüss állatokban, és a legkisebb szellő elegendő ahhoz, hogy felkavarja, majd belélegezve komoly panaszokat okozzon allergiás náthás, illetve asztmás személyeknél.

    Ne porérzékeny személy porszívózzon, és ne ő törölje a port! Legjobb, ha kerüljük a porfogókat a környezetünkben. Az ágyneműket gyakran és magas hőmérsékleten kell mosni annak érdekében, hogy elpusztítsuk a bennük lévő atkákat.

    Távolítsd el magadról az allergéneket!

    Az orrnyálkahártyát és a szem kötőhártyáját kell leginkább védenünk az allergénektől. Amikor csak tehetjük, mossuk meg az arcunkat, orrpanaszok esetén pedig ki is moshatjuk az orrunkat a rendelkezésünkre álló orrmosók segítségével (SinuRinse).

  • Kezelés: gyógyszeres terápia

    Mivel az allergéneket nem tudjuk kiiktatni a környezetünkben, meg kell tanulnunk együtt élni velük. Az allergiás náthás betegek többségének gyógyszeres kezelésre is szükségük van ahhoz, hogy csökkentsék, megszüntessék, vagy megelőzzék a tüneteket.

    Fontos tudnunk, hogy a megfelelő terápia kiválasztása mindig egyénre szabottan történik!

    Sokféle gyógyszer és módszer létezik az allergiás tünetek csökkentésére: érösszehúzók, nyálkahártya-lohasztók (orrcsepp, szemcsepp, tabletta), hízósejt-stabilizálók, antihisztaminok, szteroidok.

    A hatékony gyógyszerek, a megfelelő helyi kezelés (orrspray, szemcsepp) időben, még az allergiás szezon előtt vagy annak az elején, elkezdett alkalmazása révén a tünetek jelentős része megelőzhető.

    Specifikus immunterápia (SIT) az egyetlen olyan kezelési módszer, amellyel gyógyítani tudjuk az allergiát. Az allergiás betegnek kezdetben alacsony, majd egyre magasabb adagban csöppentjük a nyelve alá azt az allergént, amely az ő allergiás reakcióinak a kialakulásáért felel. Ezzel a módszerrel kivonjuk a beteg szervezetéből azt a közvetítő anyagot, amely nélkül az allergiás reakció nem alakulhat ki. Az általában több évig tartó kezelés megfelelő körültekintés mellett alkalmazva szinte veszélytelen, a betegek többsége már a kezelés első évében érzi a kedvező hatást a panaszok ritkuló és enyhébb megjelenésében vagy akár elmaradásában, ráadásul az addig minden nap használt gyógyszereket szem kell rendszeresen szednie, csöpögtetnie.

    A gyógyszertárakban recept nélkül kapható orrspray-k kezdetben rendkívül hatékonyan csökkenthetik az orrdugulást, de nem hatnak magára a gyulladásra, ezért a hatásuk néhány nap után jelentősen csökken, ráadásul hozzászokik a gyógyszerhez az orr nyálkahártyája, és egy rendkívül nehezen kezelhető gyógyszerfüggőség alakulhat ki.

    Korábban elterjedten alkalmaztak nagy dózisú és elhúzódó hatású szteroid injekciókat a szénanáthás és az asztmás tünetek csökkentésére. Ma már nem szabad ezeket a szereket sem asztmában, sem szénanáthában alkalmazni. Az erőteljes és gyors gyulladáscsökkentő hatást hasonló, de sokkal veszélytelenebb gyógyszerekkel is el tudjuk érni.

Szakterület: Tüdőgyógyászat

COPD, asztma, tüdőgyulladás, felső- és alsó légúti allergiás betegségek, szénanátha kivizsgálása.

Szakorvosaink

Dr. Mucsi János, tüdőgyógyász-belgyógyász főorvos, intézetvezető-igazgató főorvos

Dr. Mucsi János
Tüdőgyógyász-belgyógyász szakorvos

Dr. Farkas Éva tüdőgyógyász főorvos

Dr. Farkas Éva
Tüdőgyógyász szakorvos

Dr. Csányi Mária: tüdőgyógyász, aneszteziológia és intenzív terápiás szakorvos

Dr. Csányi Mária
Tüdőgyógyász, aneszteziológia és intenzív terápiás szakorvos

A weboldalon cookie-kat ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.

Ezek a cookie-k szükségesek ahhoz, hogy a webhely működjön, és nem kapcsolható ki a rendszerünkben.

Az oldal működtetéséhez az alábbi technikai cookie-ek szükségesek
  • wordpress_test_cookie
  • wordpress_logged_in_
  • wordpress_sec

Összes tiltása
Összes engedélyezése

Send this to a friend