COPD

COPD
  • Mi a COPD?

    A COPD egy krónikus, visszafordíthatatlan légúti szűkülettel járó betegség. A COPD négy betűje egy, az egész világon használt rövidítése az angol Chronic Obstructive Pulmonary Disease kifejezésnek, amely szó szerinti fordításban krónikus obstruktív tüdőbetegséget jelent.

    A krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) egy olyan megelőzhető és kezelhető betegség, melyet túlnyomóan visszafordíthatatlan (irreverzibilis) hörgőszűkület jellemez.

    A légúti áramlás csökkenése (romlása) rendszerint visszafordíthatatlan (progresszív), és a tüdő kóros gyulladásos reakciójának a következménye, amely szövetkárosító gázok és részecskék – döntő mértékben a dohányfüst – hatására alakul ki. Bár a COPD a tüdő betegsége, azonban jelentős, a szervezet egészét érintő (szisztémás) elváltozások is kísérik.

    A COPD valójában két betegség közös megjelölésére szolgál: Ezek – az idült hörghurut (krónikus bronchitisz vagy bronchitis chronica), illetve a tüdőtágulás (emfizéma vagy emphysema pulmonum) – egyszerre támadják meg a szervezetet, és akadályozzák a légzőrendszer normális működését. A COPD egyszerre jelenti a légutak, azaz a hörgők gyulladásával és beszűkülésével (obstrukciójával) járó kórfolyamatot, illetve a léghólyagocskáknak és a tüdő szövetének a károsodását (tüdőtágulat vagy emfizéma).

    A légutakat érő káros hatások (pl. cigarettafüst) hatására a hörgők nyálkahártyája begyullad. A gyulladás során a belélegzett gázok és károsító részecskék, valamint a hörgők sejtjeiből felszabaduló anyagok hatására a hörgő nyálkahártya megduzzad, a benne lévő izmok összehúzódnak, a hörgő mirigyei pedig fokozott váladéktermelésbe kezdenek.

    Mindezek a változások nehezítik a légzést – kezdetben elsősorban a kilégzést – és a tüdőben megnő a ki nem lélegzett levegő mennyisége. Úgynevezett levegőcsapdák alakulnak ki, amelyek feszítik a léghólyagocskák falát, majd ha azok nem bírják ezt a feszülést, megrepednek, összenyílnak. Ezáltal csökken ugyan átmenetileg a falukra háruló terhelés, de egyúttal csökken a hasznos légzőfelület nagysága is, és tovább tágul a tüdő, kialakul a tüdőtágulat vagy emfizéma.

  • A COPD tünetei

    • Köhögés, sípoló légzés, az erőltetett kilégzés hossza megnő
    • Bő köpetürítés, főleg a reggeli órákban
    • A fizikai terhelésre jelentkező nehézlégzés akár az első tünet is lehet a dominálóan tüdőtágulással járó (emfizémás) típusban
    • Súlyos emfizémában hordó alakú mellkas, alsó bordaközök behúzódása belégzés közben, kilégzésben az ajkak csücsörítése
    • Súlyos stádiumban kellemetlen mellkasi érzések, feszülés a légzőizmok túlterhelése miatt (gyakran szívkoszorúér-betegségre gondolnak ilyenkor a betegek és az orvosok is)

  • Diagnózis

    A COPD gyanúja egy egyszerű teszt alapján már sejthető.

    COPD-teszt

    A feltett kérdésekre válaszolva kiderül, hogy az Ön esetében felmerül-e a COPD betegség gyanúja
    1. Köhög-e gyakran a napok többségében?
    2. Van-e köpet- vagy váladékürítése a napok többségében?
    3. Az Önnel egy korosztályba tartozókhoz hasonlítva könnyebben kifullad-e, mint mások?
    4. Ön 40 évnél idősebb?
    5. Jelenleg dohányzik-e, vagy dohányzott-e korábban?
    Ha három vagy több kérdésre igennel válaszolt, felmerül a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) gyanúja.

    Légzésfunkciós vizsgálat (spirometria)

    COPD gyanúja esetén szükséges a légzésfunkciós vizsgálat elvégzése, mert a COPD korai kezelése segít a további tüdőkárosodás megelőzésében. A COPD tünetei csak lassan alakulnak ki, ezért a magas kockázatú (40 évesnél idősebb dohányos) személyek 3–5 évente végzett légzésfunkciós szűrővizsgálatával már korán, a normális életvitelt megakadályozó tünetek megjelenése előtt felismerhető a betegség.

    A COPD diagnózisának felállításához elengedhetetlen a légzésfunkciós vizsgálat elvégzése. A légzésfunkciós vizsgálat gyors, egyszerű és fájdalommentes: egy mély belégzést követően a páciens gyors, erőltetett kilégzéssel fújja ki az összes belélegzett levegőt. A kilélegzett levegő mennyiségét, áramlási sebességét, illetve a kilégzés idejét határozzuk meg. Ezekből az adatokból lehet következtetni a hörgők tágasságára, illetve a tüdő egészségi állapotára.

    Számos vizsgálat létezik (spirometria, testpletizmográfia, mellkasröntgen,computer tomográfia (CT), terheléses vizsgálatok, pulzoximetria, vérgázvizsgálat, diffúziós vizsgálat) amelynek elvégzésére szükség lehet a beteg állapotának pontosabb meghatározásához, a diagnózis pontosításához.

  • Kezelés

    A gyógyszeres kezelés segítségével csökkenthetjük, szerencsés esetben akár meg is szüntethetjük a betegség tüneteit. A COPD kezelésében alkalmazott gyógyszereket megelőző vagy fenntartó, illetve rohamoldó szerekre osztjuk.

    Vannak olyan szerek, amelyek egyszerre használhatóak rohamoldásra, illetve megelőzésre is, és vannak olyanok, amelyek a tünetek súlyosbodásának okát hivatottak megszüntetni: pl. a váladékoldók vagy az antibiotikumok.

    Megelőző vagy fenntartó kezelés: A tünetek megelőzésére vagy az állapot rosszabbodásának az elkerülésére használjuk a megelőző vagy fenntartó gyógyszereket. Ezeket általában naponta és rendszeresen, akár egész életen át kell használni. Ezeknek a szereknek gyakran nem érezzük azonnal a hatását, viszont amennyiben elfelejtjük, vagy elhagyjuk a használatukat, akkor az állapot rosszabbodása, a tünetek kiújulása vagy erősödése figyelmeztet minket arra, hogy baj van. Rendszerint hosszabb hatású, általában naponta egyszer vagy kétszer alkalmazandó készítményekről van szó. Vannak közöttük olyanok, amelyek hörgőtágító hatásúak, vannak, amelyek gyulladáscsökkentő tulajdonságúak, és lehetőség van a váladéktermelés befolyásolására is.

    A megelőző/fenntartó kezelés gyógyszerei

    Hörgőtágítók, gyulladáscsökkentők
    Ezeket a gyógyszereket akár egyedül, akár másokkal együtt a kezelőorvos utasításainak megfelelően folyamatosan, minden nap kell szedni vagy használni.

    Oxigénkezelés
    Légszomj vagy fulladásérzés önmagában nem indokolja az oxigénkezelés megkezdését. A vér oxigéntartalmának jelentős hirtelen vagy tartós csökkenése esetén javasolt az oxigénterápia elkezdése. Általában kórházi körülmények között állítják be a súlyos betegnek a megfelelő oxigénpótlást, amelyet otthonában kell majd folytatnia. Általában legalább napi 15 órán keresztül kell ezeknek a betegeknek használni az oxigént.

    A tartós oxigénpótlást a kezelő orvos rendeli el, és 3 különböző formában juthat hozzá a beteg az otthonában:
    • Hagyományos oxigénpalack
      200 atmoszférás nyomású 100%-os oxigént tartalmazó palack. Általában 2–4 napra elegendő mennyiségű oxigént tartalmaz, ezért célszerű otthon tartalékpalackot tartani. A szolgáltató házhoz viszi a cserepalackot. A hagyományos oxigénpalackot az Erzsébet Gondozóházban működő magánrendelések tüdőgyógyászai is felírhatják a légzési elégtelenségben szenvedő betegek számára.
    • Oxigénkoncentrátor
      Hálózati árammal működő készülék, a szobalevegőből állít elő 90–95%-os oxigént. Könnyen mozgatható, és ugyan nem hangtalan a működése, előnye viszont, hogy nem kell vele a cserére várni.
    • Folyékony oxigént tartalmazó palack mobiltartállyal
      Azoknak a pácienseknek javasolható a folyékony oxigént tartalmazó tartály, akik oxigéntámogatással képesek önállóan közlekedni. A nagy tartályba töltött folyékony oxigén mennyisége sokkal több, mint amennyi egy hagyományos oxigénpalacké, és akár egy egész hónapra elegendő lehet. A folyékony oxigént tartalmazó nagy tartályból megtöltött kis oxigénpalackkal a beteg elhagyhatja néhány órára az otthonát, és ezáltal teljesebb életet élhet.
    Biológiai terápiák
    A súlyos, és gyakori állapotromlásokkal (exacerbáció) járó COPD kezelésére fejlesztették ki ezeket a gyógyszereket. A COPD kialakulásában szerepet játszó biológiai folyamatok befolyásolása révén egyes betegeknél képesek lehetnek csökkenteni a COPD tüneteit, valamint az állapotromlások gyakoriságát.

    Nem gyógyszeres kezelések

    Dohányzás mellőzése
    A dohányfüst kerülése, a leszokás a COPD-s beteg kezelésének első lépése. Ha a dohányos saját erejéből nem képes letenni a cigarettát, akkor orvosi segítséget kell kérnie a leszokáshoz.

    A leszokást támogató kezelés során gyógyszeres és nem gyógyszeres kezeléseket is alkalmazunk. Az erősen függő dohányos sikeres leszokásához általában a nem gyógyszeres kezelések mellett gyógyszeres kezelést is alkalmaznunk kell. A leszokást támogató gyógyszerek csökkentik a nikotin utáni vágyat, illetve mellettük „nem esik olyan jól” a cigaretta, ahogy azt a dohányosok korábban megszokták.

    Légzésrehabilitáció
    A légzésrehabilitáció fontos elemei közé tartozik a légzési gyakorlatok végzése és a rendszeres testmozgás, fizikai aktivitás.

    Védőoltások
    Minden COPD-s betegnek minden évben meg kellene kapnia a szezonális influenza elleni védőoltást. A 3 komponensű védőoltást háziorvosától térítésmentesen kaphatja minden COPD-s beteg, de lehetőség van térítés ellenében már 4 komponensű influenza elleni vakcinával történő oltásra is. Fontos tudni, hogy a Magyarországon elérhető influenza elleni oltóanyagok egyike sem tartalmaz élő influenza vírus, még gyengítettet sem, ezért tőlük nem lehet influenza elleni fertőzést kapni.

    A pneumococcus elleni védőoltás is javasolt minden COPD-s betegnek. Egy 13 komponensű konjugált vakcinát kellene először kapnia a páciensnek, amely az immunmemória kialakítására is képes, majd kb. 6 hónap múlva egy emlékeztető vakcinával (erre megfelelő az olcsóbb poliszaharida vakcina is) akár életre szóló védettség is elérhető. A pneumococcusok a tüdőgyulladás leggyakoribb kórokozói. A szamárköhögés elleni, gyermekkorban kötelezően megkapott védőoltás megismétlése felnőtt korban, különösen COPD-s betegeknél egy alkalommal ajánlott.

  • Mi a teendő hirtelen állapotromlás (exacerbáció) esetén?

    A beteg állapotának elhúzódó rosszabbodása, amely hirtelen kezdődik, meghaladja a tünetek (terhelésre jelentkező nehézlégzés, köhögés és köpetürítés) stabil állapotra jellemző napi ingadozását, és az alapbetegség fenntartó kezelésének megváltoztatását teszi szükségessé. Az exacerbáció kialakulásának a hátterében az esetek 70–80%-ában valamilyen fertőzés áll, ezért gyakran láz, hidegrázás, illetve a köpet színének (sárgás-barnás-zöldes) és mennyiségének a megváltozása, növekedése kíséri.

    Állapotromlás esetén sokkal gyakrabban nyúl a COPD-s beteg a rohamoldó szeréhez, amely csak átmeneti enyhülést eredményez. Tekintettel arra, hogy a COPD-s betegek jelentős része csak a légzésfunkció súlyos romlása esetén kerül orvoshoz, az állapot kismértékű romlása is súlyos tünetekkel és következményekkel járhat.

    A COPD-s beteg hirtelen állapotrosszabbodás esetén mindig forduljon orvoshoz!
    A súlyos állapotromlás (exerbáció) gyógyszerei: antibiotikumok, szteroidok, köhögéscsillapítók, hörgőtágítók. Az exacerbáció kezdetén váladékoldókat rutinszerűen nem adunk, mert tovább ronthatják a beteg állapotát.

    A hirtelen állapotromlás (exacerbáció) a betegség jellegénél fogva idővel minden COPD-s betegnél kialakul. A célunk az, hogy ez minél ritkábban és minél enyhébb formában forduljon elő. A megelőző szerek gondos használatával, a rendszeres kondicionáló mozgással, a fertőzések lehetőség szerinti kerülésével és megelőzésével, illetve a dohányzás elhagyásával csökkenthető a súlyos állapotrosszabbodás kialakulásának a kockázata.

  • Tények a COPD-ről

    • A COPD a jelen ismereteink szerint nem gyógyítható progresszív betegség.
    • A COPD a leggyakoribb megelőzhető halálok
    • Magyarországon mintegy félmillió COPD-s él
    • A tüdőfunkció akár 50%-ának az elvesztéséig sem érzi magát annyira betegnek a COPD-s személy, hogy orvoshoz forduljon.
    • A COPD kezelésében leghatékonyabbnak tartott gyógyszereket a tüdőgyógyász szakorvos javaslatára a kezelőorvos maximum 12 hónapig 90%-os támogatottsággal írhatja fel.
    • A COPD kezelésében használatos gyógyszerek hatékonysága nem éri el a dohányzás abbahagyása által elérhető kedvező hatások mértékét.

Szakterület: Tüdőgyógyászat

COPD, asztma, tüdőgyulladás, felső- és alsó légúti allergiás betegségek, szénanátha kivizsgálása.

Belégző eszközök helyes használata

Belégző eszközök helyes használata

Szakorvosaink

Dr. Mucsi János, tüdőgyógyász-belgyógyász főorvos, intézetvezető-igazgató főorvos

Dr. Mucsi János
Tüdőgyógyász-belgyógyász szakorvos

Dr. Farkas Éva tüdőgyógyász főorvos

Dr. Farkas Éva
Tüdőgyógyász szakorvos

Dr. Csányi Mária: tüdőgyógyász, aneszteziológia és intenzív terápiás szakorvos

Dr. Csányi Mária
Tüdőgyógyász, aneszteziológia és intenzív terápiás szakorvos

A weboldalon cookie-kat ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.

Ezek a cookie-k szükségesek ahhoz, hogy a webhely működjön, és nem kapcsolható ki a rendszerünkben.

Az oldal működtetéséhez az alábbi technikai cookie-ek szükségesek
  • wordpress_test_cookie
  • wordpress_logged_in_
  • wordpress_sec

Összes tiltása
Összes engedélyezése

Send this to a friend