Gyilkos légszomj – a COPD

A világon 300 millióra becsülik a COPD-s betegek számát, Magyarországon a becslések szerint mintegy 600.000 COPD-s él, közülük 2018-ban 193.553 COPD-s beteg szerepelt a tüdőgondozók nyilvántartásában. Köztük édesanyám is.

gyilkos légszomj COPDAnyám dohányzik, bár ma már kevesebbet pöfékel: amikor gyerek voltam, akkor napi 2 doboz is elfogyott. Ugyanennyi apámtól. Masszív cigifüstben nőttem fel. Anyámnak COPD-je, asztmája, tüdőfibrózisa és tüdőtágulata van – a legutóbbi mérések szerint már csak 30 százalékos a tüdőkapacitása. Évek óta oxigéngéppel alszik.

– A súlyos oxigénhiány jelentősen korlátozza a betegek közlekedőképességét, a nehézlégzés ugyanúgy mozgáskorlátozó tényező, mint akinek mozgásszervi, idegrendszeri vagy perifériás keringési károsodás akadályozza a mozgását, közlekedését – mondja dr. Mucsi János tüdőgyógyász, a Légúti Betegek Országos Egyesülete (LÉBE) elnöke.

Épp ezért szeretnék felhívni a törvényhozók, valamint az illetékes hatóságok figyelmét arra, hogy a súlyos nehézlégzéssel küzdő betegeknek is fontos lenne a mozgáskorlátozottak számára elérhető kedvezményekhez való hozzájutás.

A COPD (magyarul teljes nevén krónikus obstruktív tüdőbetegség, angolul pedig chronic obstructive pulmonary disease) egy alapvetően megelőzhető, illetve időben felismerve még kezelhető betegség. Leggyakoribb tünetei a légszomj és a köhögés – ám ez a két tünet számos más betegségre is utalhat, ezért a COPD-t gyakran túl későn diagnosztizálják, az első időben félrekezelik, és akkor jutnak csak megfelelő diagnózishoz, amikor a tüdőszövet károsodása miatt már mindennapi tevékenységeiket sem tudják elvégezni.


Mi a COPD? Mi okozza?

Magyarországon kb. 20.000-re tehető azok száma, akik tartós oxigénkezelést kapnak a nehézlégzésük csökkentésére, a többségük COPD-s, ez a betegség egyébként az egészségügyi ellátórendszerre is nagy terhet ró: Európában évente 48 milliárd eurót költenek a betegek kezelésére, az itthoni, becsült adatok szerint pedig évente 20 milliárd forintnyi kiadása van az államnak a COPD-s betegek terápiája miatt. Szomorú prognózis, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) úgy véli: 2030-ra már a COPD lesz a harmadik leggyakoribb halálozási ok a világon! Egyértelmű tehát, hogy a krónikus obstruktív tüdőbetegség világszerte egyre több embert betegít meg, ráadásul a halálos áldozatok száma is magas: az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint több mint 3 millió ember hal meg évente ebben a tüdőbetegségben – ez pedig több, mint az emlőrákban és a cukorbetegség következményeként fellépő összes halálozás.

Magyarországon az új betegek, pontosabban a felismert új betegek száma eléri a 14-15 ezret évente. Igazából ennél több „új beteg” lenne, csak a késői felismerés miatt évekig kallódnak megfelelő diagnózis nélkül. Ennek oka a betegek halogató hozzáállása is: sokan már csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor a fulladás, köhögés mindennapossá válik, amikor a légszomj miatt már a lépcsőn sem tud felmenni az illető. Pedig a COPD tünetei rendkívül ijesztőek! A betegek gyakran érzik úgy egy-egy roham alatt, hogy akár meg is halhatnának, mert olyan kevés a levegő, olyan erős a zihálásuk, a köhögésük, hogy fuldokolnak az oxigénhiány miatt.

A roham tulajdonképpen hasonló lehet az asztmás rohamhoz, a különbség a betegségben az, hogy a COPD esetében maradandó a tüdőkapacitás-csökkenés, a tüdőállomány pusztul. Ez az oka, hogy az érintettek azonnal jelentkező nehézlégzést éreznek terheléskor. Az asztmások viszont rohamszerűen lesznek rosszul, a rohamok a megfelelő inhaláló készítményekkel megelőzhetőek, illetve gyorsan csillapíthatóak, ráadásul tünetmentes időszakban az asztmás beteg légzésfunkciója akár normál értékeket is mutathat! COPD-nél a légzésfunkciós vizsgálat eredménye minden esetben csökkent teljesítményt, visszafordíthatatlanul beszűkült hörgőrendszert mutat.

Épp ezért egy COPD-s nehezebben mozdul ki otthonából, bátortalanabbul végez fizikai aktivitásokat, ha van otthoni oxigéngépe, akkor nem szívesen alszik olyan helyen, ahol ez a folyamatos oxigénutánpótlás nem megoldott. Így van ezzel az édesanyám is: már a szomszédaihoz sem tud átsétálni, az oxigéngép nélkül pedig nem tud elég jól aludni.

Magyarországon egyébként a COPD kezelésére szolgáló gyógyszerek 90 százalékos támogatással hozzáférhetők. A modern hörgőtágító készítmények rendszeres használatával enyhülnek a tünetek is – minél enyhébb a betegség, annál inkább. A gyógyszereken kívül speciális légzőtorna elsajátítása, a dohányzás elhagyása, a testsúly rendezése, a gyógytornásszal egyeztetett mértékű mozgás, szükség esetben otthoni oxigénterápia segít a tünetek mérséklésében. A COPD-s betegek egy részének – ha az általános állapotuk erre alkalmas – a tüdő-transzplantáció jelenthet hathatós, valódi, végleges segítséget. Sajnos édesanyám a számtalan társbetegsége, rendkívül rossz általános állapota miatt erre alkalmatlan. A cigarettát sem tette le időben. A gyógyszereit viszont szedi, használja fegyelmezetten, az oxigéngép állandó társa az alváshoz – azok nélkül nem is tudna élni.

– A súlyos légzésfunkciós károsodás, a légzési elégtelenség miatt adott oxigénpótlás, illetve a mozgáskorlátozotti kedvezményekhez való hozzájutás jelentősen javíthatná a súlyos COPD-s betegek életminőségét, mobilitását és önellátó képességét is – tette hozzá dr. Mucsi János tüdőgyógyász.
Kezelés nélkül viszont a COPD-s beteg akár életveszélyes állapotba kerülhet, esetenként pedig a roham halálhoz is vezethet.

 

Kéky Kira
blvd.hu