×

Figyelmeztetés

JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 267

Dohányzásfüggőség

Jelenleg évente ötmillió, egy Finnországnyi ember hal meg valamilyen dohányzás okozta megbetegedésben. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzései szerint 2025-2050 között előreláthatóan évi tíz millió ember hal majd meg dohányzás következtében, ha nem sikerül drasztikusan visszaszorítani a dohányzást a felnőttek leszokásának fokozásával, illetve a fiatalok rászokásának megelőzésével.

Napjainkban a fejlett országokban a dohányzásspecifikus halálozások részaránya a 70 év alatti férfiak halálozásában 24 százalék, a nőkében 7 százalék. A középkorú férfiak körében a szív- és érrendszeri halálozások egyharmada, a rákhalálozások közel fele, a légzőrendszeri betegségek okozta halálozások kétharmada a dohányzásnak tulajdonítható.

Az egyik első tudományos igényű tanulmányt 1938-ban publikálták a dohányzás egészségkárosító hatásairól.

1951-ben Doll és Hill elkezdte több évtizeden keresztül tartó vizsgálatát, amelyből a következő legfontosabb megállapítások adódtak:

  • a dohányosok fele a dohányzás következményeként fog meghalni;
  • a dohányosok általában 7,5 évvel rövidebb ideig élnek;
  • az élettartam-csökkenés szoros összefüggést mutat a dohányzás mennyiségével;
  • ha valaki 35 éves kora előtt abbahagyta a dohányzást, akkor hosszú távú életkilátásai majdnem azonosak azokéval, akik sosem dohányoztak.

A dohányzással összefüggő betegségek okozta halálozás terén (amelyek közül a szájüreg, a garat, a légcső, a tüdő, a nyelőcső daganatai, az iszkémiás szívbetegségek, az agyérbetegségek és a krónikus obstruktív tüdőbetegségek okozta halálozást vizsgáljuk) hazánk az európai országok mezőnyében az első harmadban található, de nem az élen. A magyarországinál magasabb dohányzással összefüggő halálozást mutató országok közt csak volt szocialista országok találhatók. Ezért érdemes hazánkat az EU azon tagországainak átlagához mérni, amelyek a mi csatlakozásunk előtt is már tagországok voltak.

Forrás: Országos Egészségfejlesztési Intézet

Passzív dohányzás

Passzív dohányzás alatt a dohányfüstnek (a mellékfüstnek, illetve a dohányos által kilélegzett, kifújt füstnek) az egyébként nemdohányzó emberek által történő belélegzését értjük.

Mit lélegez be a passzív dohányos?

  • A mellékfüst a főfüsthöz képest nagyobb mennyiségben tartalmaz inger- és mérgező anyagokat, valamint rákkeltőket.
  • A környezeti dohányfüst a mellékfüstből és a dohányzó által kilégzett, kifújt füstből tevődik össze.

A környezeti dohányfüst-hatás egészségi következményei

  • A dohányfüsttel szennyezett környezeti levegő belégzésének számos kedvezőtlen következménye van a csecsemő és gyermekkorban. Így: gégegyulladás légcső- és hörghurut, tüdőgyulladás, asztmás panaszok rosszabbodása, különböző gyulladásos fülészeti elváltozások.
  • A dohányzó szülők gyermekei körében gyakoribb a köhögés, köpetürítés, mint a nemdohányzó szülők gyermekeinek eseteiben.
  • A dohányfüst a zárt helyiségek levegőszennyezettségének fő forrása. Következmények: szemészeti és orrpanaszok: tüsszentés, orrfolyás, máskor orrdugulás, orrviszketés, fejfájás, torokfájás, rekedtség, szédülés, hányinger, köhögés, légzési nehézségek.
  • A szívbetegségek, valamint a tüdő és orrüregi rákok okozta halálozás mértéke növekszik a passzív dohányzás következményeként.
  • A környezeti dohányfüst fokozza a szívbetegek panaszait és növeli a szívinfarktus halálozás veszélyét.
  • A férfiak otthoni dohányzása növeli a nemdohányzó feleségek tüdőrák-kockázatát.
  • A nemdohányzó terhesek passzív dohányzása a magzat növekedését mérsékli. – A környezeti dohányfüst-hatás a csecsemők körében növeli a „hirtelen halál” előfordulását.

A passzív dohányzás minősített formája: a terhesség és a szoptatási időszak alatti dohányzás következményei

  • A terhesség alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés és a szülés körüli halálozás.
  • A várandós időszak alatti anyai dohányzás a magzati fejlődés visszamaradását, idézi elő. E káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek súlya, testhossza, fej- és mellkörfogata.
  • A terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek szellemi, értelmi fogyatékosságának lehet az okozója.
  • A dohányzó terhesek újszülötteinek körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés.
  • A szoptatási időszak alatti anyai dohányzás károsítja a csecsemő egészségét. - Az anyatej közvetíti a dohányfüst méreganyagait!
  • A terhesség vagy szoptatás alatti dohányzás növeli a „csecsemőkori hirtelen halál” gyakoriságát.

A dohányzás hatásai

A dohányfüstben lévő különböző kémiai anyagok számos, részben hasonló, részben egymás hatását erősítő módon károsítják a légutakat. A dohányfüst hatásai a légutak egyes szakaszain – elsősorban anatómiai okok miatt – eltérőek lehetnek.

Nagy légutak ( gége, légcső, nagyobb hörgők)

A légúti nyálkahártya mirigyei a folyamatos gyulladás következtében kórosan átalakulnak, és egyre sűrűbb, tapadósabb és nagyobb mennyiségű váladékot termelnek. A dohányfüst közvetlen mérgező hatása, illetve a gyulladásos reakció következtében megbénul a csillószőrök mozgása, így kiesik a hörgők legfontosabb öntisztító képessége. Ebben az ördögi körben felszaporodik a hörgőváladék mennyisége, a dohányfüst rákkeltő és egyéb károsító anyagai koncentrálódnak a pangó váladékban. Ez kitűnő táptalaj a baktériumok számára is, és az egyébként steril hörgőrendszerben fertőzések alakulhatnak ki. A nyálkahártya védekező mechanizmusainak a károsodása révén a rákkeltő anyagok közvetlenül érintkezhetnek a hámsejtekkel, amelynek hatására sokszorosára nő azok rákos elfajulásának a kockázata: gyakrabban alakul ki tüdőrák.

Kis légutak

A hörgőváladék felszaporodása és a gyulladásos folyamatok mellett – amelyek a kislégutakban is fokozzák a hörgőrák kialakulásának kockázatát – már a hörgők izomzata is érintett, illetve a hörgők közötti térben lévő kötőszövetek is felszaporodhatnak (fibrózis). Ez az oka annak, hogy a dohányosoknál gyakrabban alakul ki az asztmához hasonló fulladáshoz vezető hörgőgörcs. Ugyanakkor a dohányosok hörgőgörcse sokkal nehezebben reagál a különböző gyógyszeres kezelésekre, mint az asztmásoké, hiszen eltérő okok, másfajta sejtek játszanak szerepet a gyulladás kialakulásában. A tüdő rugalmas állományának elvesztése a tüdőtágulat (emfizéma) kialakulásának fontos oka.
A kishörgők szűkülete és a tüdőszövet rugalmasságának a károsodása levegőcsapdák kialakulásához vezethet. A levegőcsapdákból a hörgők korai záródása miatt nem tudjuk kilélegezni a levegőt, a csapdába szorult elhasznált levegő pedig megakadályozza, hogy a belégzés során ismét megnyíló légutakon keresztül friss, oxigénben gazdag levegő áramolhasson a már megtelt tüdőrészekbe. A tüdő így felfúvódik, fokozottabb légzési munkával tudja csak a szervezetet ellátni friss vérrel. A légzőizmok elfáradnak, vészhelyzetben pedig nem áll a rendelkezésükre tartalék, amelyet a dohányos, beteg ember fulladásérzés nehézlégzés formájában él meg.

Léghólyagocskák (alveolusok)

A gyulladás és a tüdők kitágulása következtében a léghólyagocskák fala megfeszül, és gyakran szétszakad. Így nagyobb üregek alakulnak ki, de az alveolusok és a köztük levő erecskék számának a csökkenése miatt drasztikusan csökken az aktív légzőfelület. Ezáltal romlik a léghólyagocskákban lévő levegő és a hajszálerekben keringő vér között a gázcsere, kevesebb oxigént tudnak a vörösvértestek felvenni és a szervezet távoli pontjaira szállítani.

Forrás: OKPTI

Dohányzás-függőség

Dohányzás: pszichés függőség

A dohányzással kapcsolatos kedvező élmények, különböző tevékenységek pozitív megélése komoly problémát jelenthet a dohányzásról való leszokásban. Nemcsak a nikotin megvonásával járó (nikotinfüggőség) panaszokkal kell megküzdeni, hanem gyakran le kell mondani azokról a szórakozásokról, tevékenységekről, amelyekhez a dohányzás kötődött. (reggeli kávé, társasági összejövetelek stb.)
Fontos, hogy a függőség leküzdése egy életmódváltást jelent, amely a szabadulótól nagy akaraterőt, környezetétől pedig fokozott megértést követel meg.

Nikotinfüggőség

Sokáig és még ma is sokan úgy gondolják, hogy a dohányzás egész egyszerűen egy, az egészségre káros szokás, amelyet belátással rendelkező felnőtt bármikor abba képes hagyni. Mára már bebizonyosodott, hogy a nikotin igenis egy olyan szer, amelyhez hozzászokhat a szervezet, az így kialakult függőség pedig az egyik legerősebb valamennyi eddig ismert szer körül. Az egyszerre többféle drogot is használó dohányosok az elvonási tüneteket az alkoholénál erősebbnek, nagyjából a kokainéval egyenértékűnek érzékelték.

A függőség biztos jelének tekinthető, ha:

  • a napi első cigarettát érezzük a legkellemesebbnek,
  • egy cigi elszívása a nap első teendője,
  • nagyon nehéz ellenállni a rágyújtás késztetésének dohányzástól tiltott területen,
  • nem vagyunk képesek csökkenteni az adagot, vagy abbahagyni, még akkor sem, ha betegek vagyunk,
  • magas nikotintartalmú vagy szűrővel nem ellátott cigarettamárka fogyasztása,
  • minden slukk mély letüdőzése,
  • minden szál cigaretta lehetséges maximális elszívása,
  • a cigaretta elszívása után rögtön gyújtjuk a következőt,
  • a cigaretta elfogyásának gondolata szorongást vált ki.

A dohányzás következményei

Tüdőrák

A dohányzás legrettegettebb szövődménye a tüdőrák. A tüdőrákos esetek 90-95%-a dohányosok körében fejlődik ki. A tüdőrák a leggyakoribb halálos légzőszervi betegség, és az összes daganatos halálok között is a tüdőrák a leggyakoribb. Évente több mint 8000 ember veszíti életét tüdőrákban Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy minden iskolai osztályból átlagosan 1-2 ember tüdőrák következtében hal meg, és nem tud majd részt venni az osztálytalálkozókon.

COPD

A COPD a dohányzás leggyakoribb súlyos következménye a tüdőkben. Magyarországon kb. 400 ezer ember szenved a COPD-nek nevezett krónikus, hörgőszűkülettel járó tüdőbetegségben. A COPD (Chronic Obstructive Pulmonary Disease) a 4. vezető halálok, és a megbetegedések 90%-áért a dohányzás tehető felelőssé.

A leszokás előnyei

A dohányzásról leszokók tovább élnek, mint azok, akik továbbra is dohányoznak. 10–15 évvel a leszokás után a korábban dohányzók életkilátásai gyakorlatilag megegyeznek a soha nem dohányzókéval. Kb. 10 évvel a dohányzás abbahagyása után 30-50%-kal kisebb az esélye a már nem dohányzónak arra, hogy tüdőrákot fog kapni, mint annak, aki folytatta a dohányzást.

A terhesség előtt, vagy annak első harmadában leszokók esetében elkerülhető a terhességhez kapcsolódó kockázatok többsége és az alacsony születési súly is. A leszokás csökkenti a többi, a dohányzással összefüggő betegségek kockázatát beleértve a szív és tüdőbetegségeket. Amennyiben egy beteg ember hagyja abba a dohányzást, abban az esetben csökkentheti pl., a fertőzések kialakulásának a kockázatát, mint például a tüdőgyulladásét.

Tovább a kategóriában: « COPD Cukorbetegség »

Köszönjük

Close

Hogy megosztja oldalunk tartalmát mással is...